Utcák-terek

Asszonypiac
Bakos tér
Dessewffy tér
Kossuth-park
Vásárhelyi utcai gőzmalom
Ipari kiállítási csarnok
A marosi fahíd

Húspiac — asszonypiac

A mai Csanád vezér tér elején, a városi bérpalotától a József Attila utcáig húzódó területen eredetileg a húspiac kapott helyet. Piacos napokon a juhászok feleségei kis sátrakban árulták a birka- és bárányhúst. Fölszerelésük a háromlábú húsvágó tőke és bárd volt. Hússzékek szétszórva Honvédban is működtek, ott egész évben lehetett friss birka- és tavasszal gyenge bárányhúst kapni. Ilyenek voltak az Álmosdi, Czifra, Gorcsa, Kapitány, Sáfri családok.

Később ezen a területen egyre nagyobb szerepet kapott az asszonypiac. Garabolyból — és nem talicskából — szemes terményeket, lisztet mértek, alkalmanként szalonnát, kolbászt, füstölt húst árultak.

Dr. Tóth Ferenc

Bakos tér

A Bakos tér vagy sétány a mai Csanád vezér térnek a bérpalotától a József Attila utcáig terülő része. Valamikor itt kapott helyet a húspiac és az asszonypiac, ahová kosarakkal (nem talicskával) vitték portékáikat. Itt árulták szombat délutánonként a híres makói túrós lepényt is. A sétány elnevezését Bakos Ferenc polgármester-helyettesről kapta, aki a polgárosodás szellemében száműzte innen a piacot, és városias hangulatú sétányt alakított ki. A József Attila utca 2. szám alatti Tőkey ház tervezője a bérpalotát kivitelező Papp József volt. Ez városunk legszebb szecessziós stílusú épülete. Homlokzatát tetszetős növényi motívumok, vízi növények, indák, hosszú szárú tulipánok díszítik.

Dr. Tóth Ferenc

Dessewffy tér

A régi sóház helyén épült fel 1985-ben Gerle Lajos szegedi mérnök tervei alapján a főgimnázium. Az épület tömeghatásának monotonságát a két süvegkupola töri meg és teszi hangsúlyossá. A Hollósy Kornélia Színház favázas homlokzata a tornyocskák változatosságával, fény-árnyékhatásukkal válik mozgalmassá. A teret Dessewffy Sándor (1834—1907) püspökről nevezték el, aki igen megszerette városunkat, és sokat tartózkodott a makói püspöki lakban, ilyenkor innen irányította az egyházmegyét. Kezdeményezte a főgimnázium és a Korona főtéri szárnyának építését, támogatta a színház megvalósítását, nagy gonddal parkosította a püspök-kertet (Petőfi park). A város 1906-ban díszpolgárává választotta.

Dr. Tóth Ferenc

A Kossuth-park

A mai Csanád vezér tér a millenniumot követő évtizedben rendezett köztérré alakult. A bérpalota felöli asszonypiacból Bakos sétány lett, a főgimnázium 1895-ben, a Hollósy Kornélia Színház 1903-ban épült meg. Mindennek betetőzését jelentette 1905-ben a Kossuth-szobornak — Kallós Ede alkotásának — fölavatása. Ez együtt járt a tér parkosításával.

Az urbanizációs folyamat letörölte a térképről a gimnázium helyén éktelenkedő sóhivatalt, a sóházi ellenőri, pénztárnoki és a mázsamesteri lakást, átellenben a sópajtákat. A tantestület tiltakozására megszüntették a főgimnázium előtti lúdpiacot. Ez az átalakulás még az utcanevek változtatásával is párosult. A főtérről Újvárosra vezető Sóház utcának az elejét — a mai Csanád vezér teret — 1900-ban Dessewffy Sándor püspökről — a Korona Szálló, a főgimnázium, színház és a püspökpark építésének mecénásáról — Dessewffy térnek, a többi részét a város díszpolgáráról Kossuth utcának nevezték el.

Dr. Tóth Ferenc

Vásárhelyi utcai gőzmalom

A Vásárhelyi utca 12. szám alatti, ma is működő malmot mindig tulajdonosairól nevezték el. Előbb Soós, majd Zeitler malomnak hívták. 1913-ban az Angol-Magyar Bank tulajdonába került, akkor Gellért malom nevet kapta. 1923-tól Tóth Ferenc családi részvénytársasága üzemeltette.

Dr. Tóth Ferenc

Ipari kiállítási csarnok 1901-ben

A makói ipari és gazdasági kiállítást a városi ipartestület elnökének, Lélek Istvánnak kezdeményezésére rendezték meg. A fővédnökséget Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter és Dessewffy Sándor püspök vállalta. Díszelnököknak Lonovics József főispánt és Justh Gyulát, a város országgyűlési képviselőjét nyerték meg. Díszalelnökök dr. Meskó Sándor alispán és dr. Návay Lajos megyei főjegyző voltak. A nyitó ünnepség 1901. augusztus 4-én zajlott. A nagyszabású kiállítást Hegedüs Sándor kereskedelmi miniszter nyitotta meg. A kiállítási pavilonokat Újváros központjában — a mai római katolikus templom helyén — építették föl.

A kiállítás épületeit a fiatal makói építőmester, a majdani ipartestületi titkár, Papp József tervezte és kivitelezte. A tornyokkal, bástyákkal gazdagon tagolt nagypavilon fölirata: isten áldja meg a magyar ipart! A tágas, stílszerű kiállítási csarnokban a város és a megye iparosainak munkáit állították ki.

Dr. Tóth Ferenc

A marosi fahíd

A kiegyezést követő évtizedben a város gazdasági virágzást várt a marosi hídépítéstől, de a szükséges pénzforrással nem rendelkeztek. Így vashídnál 40%-kal olcsóbb fahíd építése mellett döntöttek.

A hídfőket téglából falazták, a mederben cölöpözéssel három jármot készítettek, ezeken nyugodott a 111,2 m hosszúságú faszerkezet. Szélessége 7,6 m volt. A víz folyásával szemben cölöpözött jégtörők készültek. A hídhoz vezető utat a város készítette. Ezen ártéri — makói szóhasználattal szárazhidak — épültek. A Makó felöli 108, a kiszombori 56 m hosszúságú. Csanád vármegye közgyűlése megszavazott bizonyos pénzügyi támogatást, de a hídépítést vállalkozásban valósították meg. A szerződést a bécsi Birnbaum Adalbert és Társa céggel kötötték meg. A kivitelezés összegét — 140 000 forintot — nyolc százalékos kamattal növelve 14 év alatt, 56 egyenlő részletben negyedévente törlesztették. A bécsi cég a hidat 1878. március 14-én adta át. „E naptól kedve van összekötve Makó város a világgal” — írta a helyi lap. A város az új álló hidat évi 14 000 forint haszonbérért öt évre kiadta makói vállalkozóknak, akik a vámszabályzatban meghatározott összegű hídvámot szedtek. 1878-ban a gyalogos 2, a talicskás 3, egylovas üres szekér után 8, négyfogatú terhes szekér után 40 krajcárt kellett fizetni. Vámmentességet élveztek a hat éven aluli gyermekek, a hivatalos közegek és a katonák. A hídvámot 1947. szeptember 25-ig, a híd államosításáig szedték.

Az Arad—Csanádi Vasúttársaság 1881-ben negyven évre bérbe vette a fahidat. Magára vállalta a hídépítési költségéből a várost terhelő adósságot, megkapta viszont a hídvám-szedés jogát. 1883. január 6-án gördült be Makóra az első vonat. A Maros c. lap megelégedettséggel írta: „Makó felvétetett a világforgalom hálózatába”.

A fahíd 47 évig állt, 1925-ben bontották el, hogy helyében új acélhíd épülhessen.

Dr. Tóth Ferenc

Fájl típusa:

Hordozó:

Fotográfus:

Digitalizálta:

Készült:

Évtized:

Témakör:

Tárgykör:

Helyszín:

Fotón szerepel:

Hordozó tulajdonosa:

Fájl név:

Azonosító:

Egyéb:

Címkék:
Hozzászólás a képhez
Küldés